Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola

Pedagógiai Program

Şcoala Generală Bilingvă de Naţionalitate Română din Micherechi

2023

Tartalom

Bevezetés 4.

· NEVELÉSI PROGRAM 7.

• Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai 7.

• Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai 9.
• A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11.

1.3.1 Kommunikációs kompetenciák fejlesztése: anyanyelvi és idegen

nyelvi kompetencia 12.

1.3.2 A matematikai gondolkodás kompetencia 13.

1.3.3 A digitális kompetencia fejlesztése 14.

1.3.4 A tanulás kompetenciái 14.

1.3.5 Személyes és társas kapcsolati kompetencia 15.

1.3.6 Munkavállalói, vállalkozói kompetencia 15.

1.3.7 Kreativitás, önkifejezés, kulturális tudatosság 16.

1.3.8 További releváns kompetenciaterületek 16.

1.4.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 17.

1.4.1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos

iskolai terv 23.

1.5.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység 24.

1.5.1.A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai teendők 25.

1.5.2.Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók 26.

1.5.3.Sajátos nevelési igényű tanulók 27.

1.5.4.Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás 21.

1.6.A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 28.

1.7.A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 30.

1.8.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 32.

1.9.A felvétel és az átvétel szabályai 35.

· AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 35.

·A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői 35.

• A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai és sajátosságai 36.

2.2.1 A román nemzetiségi oktatás 39.

• Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei 41.

• Választott kerettarterv 42.
• A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósítása 43.

• Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 43.

· A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 34.

• Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 44.

· A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 45.

·Mindennapos testnevelés 44.

• Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 45.
• A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus

választás szabályai 45.

• A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 48.
• A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 48.
• A magatartás értékelés elvei 48.
• A szorgalomjegyek megállapításának elvei 49.

· A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 50.

• A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 51.
• Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása 52.

• A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek 53.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 45.

Bevezetés

A Méhkeréki Kétnyelvű Általános Iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézmény jellegzetességeit, bemutatja az itt folyó munkát és az iskolában folyó nevelésről, oktatásról igyekszik átfogó, képet adni úgy a fenntartó, mint a szülők részére.

Az intézményben dolgozó pedagógusok munkájuk során figyelembe veszik a pedagógiai program utasításait, azzal teljes összhangban dolgoznak.

A program megalkotásakor a hatályos törvények, jogszabályok és rendeletek szerint jártunk el, valamint szem előtt tartottuk a helyi igényeket és lehetőségeket.

Településünkön az iskolai nevelés és oktatás egy 1815-ben indult, mára már teljesen felújított, a mai kor követelményeinek is megfelelő épületben folyik. A minőségi munkavégzéshez biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek.

Tanítványaink nyugodt, falusi környezetben jutnak hozzá a magas színvonalú oktatáshoz. Intézményünkben a diákok kisebb létszámú osztályokban tanulhatnak, mely optimális körülményeket teremt mind a tehetséggondozásra, mind a felzárkóztatásra.

Az intézmény arculatát elsősorban román nemzetiségi jellege határozza meg, mely minden tevékenységünket átszövi. Az oktató-nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk a román nemzetiségi nyelv oktatására, őseink kultúrájának, hagyományainak ápolására, történelmének megismerésére.

Minden tanuló már első osztálytól a 2013 - 2014 – es tanévtől heti 6 órában tanulja a román nyelvet, irodalmat és a román népismeret tantárgyakat.

Tanítványaink az általános iskola évei alatt szereznek ismereteket az irodalmi román nyelv s a nyelvjárások közti különbségekről. Az idő elteltével felismerik a különbségeket az egyre ritkábban beszélt román dialektus és a tankönyvek román nyelvű szövegei között.

A gyermekek tanítási órákon és gyakori szerepléseik alkalmával megismerik a magyarországi román és magyar népviseletet és tánckultúrát.

A nemzetiségi oktatás feladata a nemzetiségi tanulók számára létesített intézményekben, hogy szervezetten biztosítsa a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi történelem, kultúra, hagyomány megismerését a közösségi identitástudat megőrzése, ápolása, erősítése mellett.

Tanulással őrizzék meg az utókor számára a még fennmaradt régi román népköltészeti alkotásokat, félig magyar - félig román nyelvű verseket, dalokat. A tanév nemzetiségi kulturális rendezvényein mind többen érezzék át e közösségi együttlétek örömét.

A nemzetiségi oktatást minden országban alapvetően az ott érvényes jogrendszer határozza meg, helyzete az oktatási rendszerben sokféle

A nemzetiségismeretet minden szinten önálló tantárgyként tanítjuk, s a tanórán kívüli tevékenységekre is kellő hangsúly fektetünk. Ebből a tudásanyagból megismerhetjük a múlt és a jelen értékeinek összefonódását, s jelentőségüket a jövő nemzedéke számára. Benne rejlik a folklórközösségek miliő-, szellem – és lélekrajza, s a mai románság kulturális élete.

Meggyőződésünk, hogy csak a múlt megismerése és a jelen tisztánlátása vezethet egy minőséggel teli jövő felé. Az értékközvetítés egyik kulcseszköze a nyelv, melynek tanítása – a sajátos kisebbségi viszonyok és nyelvünk pozícióvesztése miatt – az iskola fő feladata lett. Úgy véljük, a román nyelvtanításban is követnünk kell a korszerű nyelvszemléletet, a modern eszközök és módszerek alkalmazását.

Román nemzetiségi és magyar nemzeti szempontból egyaránt érdek, hogy a román nemzetiségi kétnyelvű iskola a magyar környezet részéről megnyilvánuló romántanulási igényeket is kielégítse.

Minden részterületen ápolnunk kell a hazai románság értékeit és a magyar kulturális hagyományokat, ezáltal is erősítve a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás tudatot, miközben törekszünk megőrizni és tovább erősíteni iskolánk kétnyelvű és humán jellegét.

A kétnyelvű oktatásban rendkívül lényeges a mindkét nyelven való kiegyensúlyozott fejlődés. Az egyetemes, a magyar és a román nemzeti valamint az etnikai, lokális kultúra megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi az egész intézmény cél, feladat és követelményrendszerét. A nép és nemzetiségismeret: a történelmi múlttal, a szokás és hagyományvilággal, a vallással és művészetekkel kapcsolatos műveltségi anyag valamennyi pedagógiai szakasz területeit áthatja.

Minden esetben a nevelési-oktatási cél, egy széleskörű alapműveltség közvetítése, hogy az oktatásban a tanulók átfogóbb ismereteket, elmélyültebb tudást sajátíthatnak el. Fejlettebb művészetszemlélet, elvonatkozó és logikai képesség várható el tőlük.

Iskolánk a román nemzetiség egyik legfrekventáltabb intézménye.

Kiemelt feladatának tekinti:

• a nemzetiségi identitástudat megőrzését, megszilárdítását

• a román nyelv magas szintű művelését;

• a román értelmiség kinevelését, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberképzését, akik helytállnak a nemzetiségi közéletben.

• a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, közvetítését, azok tiszteletét, megbecsülését, a hagyományok ápolását, román nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának és művészetének megismerését nyitottságot a nemzetiségi kultúra értékeinek közvetítését az intézmény falain kívül (belföldön és külföldön egyaránt)

Nevelési koncepciónk lényege, hogy a szellemi adottságok eltérő minőségét szem előtt tartva értékelünk mindenkit és elősegítjük az egyéni adottságok érvényesülését.

Az intézmény családias, gyermekközpontú szellemisége jó nevelő – diák, nevelő – család kommunikációt eredményez.

Intézményünk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik (kisebbségi önkormányzat, nemzetiségi civil szervezetek, romániai intézmények, iskolák és szervezetek, hazai román intézmények és szervezetek).

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,céljai

Iskoláink céljai a tanulók sikeres nevelése –oktatása érdekében:

• A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott fejlesztése.

• Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.

• Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban.

• Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.

• A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén.

• Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is.

• Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

• Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

• Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.

• A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása.

• Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység

Pedagógiai elveink a nemzetiségi pedagógia terén:

• Fejlesztjük tanulóink reális nemzetiségképét.

• Nagy súlyt fektetünk a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére.

• Törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék az előítéleteket és a kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét és veszélyeit.

• Fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, továbbadásának, átörökítésének igényét.

• A közösségépítés eszközével fejlesztjük tanulóink együvé tartozásának tudatát, az iskola falain túlmutató kapcsolattartását.

• Ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy ismerjék meg a román nemzetiség kulturális örökségének jellemzőit, ezzel segítsük őket identitásuk megtalálásában, fejlesztésében. A fejlesztő munka legfőbb színterei a román nyelv és irodalom, kultúra és civilizáció, ének-zene órák. A tanulók aktív résztvevői különböző kulturális rendezvényeknek és nyelvi versenyeknek is, melyek fő célja a hagyományőrzés.

• Ugyancsak segítenek a különböző romániai táborok nyelvünk gyakorlásában és identitástudatunk megőrzésében (kulturális, sport, ökumenikus stb.,).

• Mindennapi nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, melyeket esetleg jövőjük alakításában is kamatoztassanak. (pl.: továbbtanulás, munkalehetőségek román nyelv-területen is.)

• Tevékenységrendszerünk által el kell érnünk, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, illetve megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit. Román nyelv és irodalom órákon, tanórán kívüli tevékenységek során fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, megőrzésének, átörökítésének igényét.

1.2 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai

Az alsó tagozatban :

Kiemelt feladat a környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).

A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kiemelt feladatok: Az olvasási készség javítása, környezettudatos nevelés, egészséges életmódra nevelés.

Az alsós kollégák, az alsó tagozatban az alapkészségek kialakítására és fejlesztésére tesznek hangsúlyt a magyar nyelv oktatásánál. Tanuljon meg a gyerek írni, olvasni, beszélni, kommunikálni, mert ez az alapja és a feltétele a további tanulásnak. Ha stabilak az alapkészségek, akkor lehet tanítani az önálló munkára.

A felső tagozatban:

Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen.

A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

Az egészséges életvitel kialakításához biológia tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.

A természettudományi tantárgyak oktatása terén a következők jelentik a prioritást:

• természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;
• a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;
• - természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

Kiemelt feladatok: magatartásproblémák kezelése, tanulási fegyelem javítása, környezettudatos nevelés, egészséges életmódra nevelés.

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

• A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások használata
• A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek kialakítása
• A kompetenciafejlesztés elemeinek beépítése az iskola tevékenységeibe.

Az alapfokú nevelés-oktatásalapozó szakaszának befejezésekor (4. évfolyam) tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapképességekkel, amelyek megalapozzák hatékony tanulásukat személyes boldogulásukat, eligazodásukat különböző élethelyzetekben és (eredményes) érvényesülésüket. Ezért az 1-4. évfolyamon az olyan kulcskompetenciák fejlesztése az elsődleges cél, mint az anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, mellérendelve az idegen nyelvi kommunikáció, és a digitális kompetencia fejlesztését. Célunk valamennyi évfolyamon, hogy tanulóink elsajátítsák a hatékony, önálló tanulás képességét, fejlődjenek természettudományos kompetenciáik, szociális és állampolgári kompetenciájuk, kezdeményező és vállalkozóképességük és esztétikai, művészeti tudatosságuk, kifejezőképességük. Céljaink a nevelés területén, hogy tanulóinkat:

• Az érdeklődés
• Nemzeti önbecsülés és hazaszeretete
• Az egymás iránti figyelem, megértés, és elfogadás
• A nyílt és kulturált kommunikáció
• A közös Európa iránti figyelem
• A becsületes versenyszellem jellemezze.

1.3.1 Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi kompetencia

Az anyanyelvi kompetencia magában foglalja azt a képességet, hogy a gyermek alaposan megtanulja az anyanyelv használatát, megfelelő szókinccsel rendelkezzen, s képes legyen a különféle szövegek információit feldolgozni. Képes legyen saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekedjen a helyes kritikus és építő jellegű párbeszédre, tisztelje anyanyelvét, annak gyökereit. Ismerje a különféle kommunikációs helyzeteket, írásban és szóban egyaránt megfelelő módon és választékossággal képes legyen kifejteni gondolatait. E feladat minden tantárgyat érint, de kiemelten az anyanyelvi tantárgyakat és az informatikát. Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevonásával változatos tevékenységformákat biztosítunk az olvasási szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztéséhez. Ennek részét képezik az értő olvasás fejlesztésének tanórai feladatai és az alkalmazást biztosító tanórán kívüli feladatok, tevékenységek (házi dolgozatok, kutatómunkák, interjúk készítése, véleményalkotási lehetőségek generálása, önértékelések stb.).

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálnaytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák változása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár, mint szervező, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet, mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat.

1.3.2 Matematikai gondolkodási kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok /táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Fontos, hogy a tanuló alkalmazni tudja a megtanult ismereteket és elveket a feladatokban, a problémamegoldásban, értse, és kommunikálni tudjon a matematika nyelvén, alkalmazni tudja azt a napi gyakorlatban, valamint ismerje és alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Legyen képes a logikus gondolkodásra, érvelésre és bizonyításra. A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyag szervezési módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék- és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

Feltöltés alatt….

Sajnos a weboldal korlátozza a feltöltött adatmennyiséget!