SZMSZ

Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola

Şcoala Generală Bilingvă de Naţionalitate Română din Micherechi

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék

1. Bevezető rész - Általános rendelkezések 3.

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 3.

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása,

megtekintése 4.

1.3 Az intézmény neve, adatai 4.

1.4 Az intézmény vezetője 4.

1.5 Az intézmény szervezeti felépítése, az intézmény vezetősége 5.

1.5.1. Az intézmény vezetőségének tagjai 5.

1.6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 6.

1.6.1. Az alapító okirat 6.

1.6.2. Vezetői séma 6.

2. Az intézmény működés rendjét meghatározó dokumentumok

megtekintése 8.

2.1. A pedagógiai program 8.

2.2. Az éves munkaterv 9.

2.3.Házirend 9.

3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított

nyomtatványok kezelési rendje 9.

4. Az intézmény működési rendje 10.

4.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 10.

4.2. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 10.

4.3 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati

rendje 11.

4.4. A dohányzással kapcsolatos előírások 11.

5. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 12.

5.1 A tanulói hiányzás igazolása 12.

5.2. A tanulói késések kezelési rendje 12.

5.3. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 13.

5.4.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes

szabályai 13.

5.5. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes

szabályai 14.

6. A vezetői munkarend 15.

6.1. Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök 15.

6.2. A pedagógiai munka ellenőrzése 16.

6.3. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 17.

6.4. A kiadmányozás szabályozása 17.

6.5. A képviselet szabályai 18.

6.6. Az igazgatótől leadott feladat és hatáskörök 19.

7 . A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása, kitöltése 19.

7.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 20.

7.2. A kötelező óraszámba ellátott feladatok 20.

7.3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok 21.

7.4. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai

feladatok meghatározása 21.

7.5.. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 22.

8. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 23.

9. Munkaköri leírás 23.

10.A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások szervezése 23.

10.1. Rendszeres egyéb foglalkozások 24.

10.1.1 Napközis és tanulószobai foglalkozások 24.

10.1.2. Szakkörök, érdeklődési körök 25.

10.1.3.Énekkar 25.

10.1.4. Sportkörök 25.

10.1.5. A tehetséggondozás keretében szolgáló csoportok 25.

10.1.6. A felzárkóztatások és korrepetálások 26.

10.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 26.

10.2.1. Az iskola ünnepi műsorai, megemlékezései 26.

10.2.2. A versenyek 26.

10.2.3. A tanulmányi kirándulás 26.

11. A mindennapos testnevelés szervezési rendje 26.

12. Etika/ Hittan és erkölcstan oktatás szervezésének alapelvei 27.

13. Az intézmény nevelő testülete 28.

13.1. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 28.

13.2. A nevelőtestület szakmai közössége 29.

13.3. A szakmai munkaközösség tevékenysége 30.

13.4. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladati 30.

14. Az intézményi közösségek a kapcsolattartás formái és rendje 31.

14.1. Az iskolaközösség 31.

14.2. A munkavállalói közösség 31.

14.3. A szülői munkaközösség 31.

14.4. Az intézményi tanács 32.

14.4. A diákönkormányzat 33.

14.6. Az osztályközösségek 34.

15. A szülők, a tanulók, érdeklődök tájékoztatásának formái 34.

15.1. Szülői értekezletek 34.

15.2. Tanári fogadóórák 34.

15.3. A szülők írásbeli tájékoztatása 35.

15.4. A diákok tájékoztatása 35.

16. A külső kapcsolatok rendszere és formája 35.

16.1. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel 35.

16.2. A kapcsolattartás formái és módja 36.

16.3.Iskola- egészségügyi ellátását biztosító szervezetek 36.

16.3.1. Az igazgató az iskolaorvos és a védőnő

kapcsolatának rendszere 37.

17. Eljárásrendek 38.

17.1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 39.

17.2. Az osztályozó vizsgarendje 39.

17.3. Kedvezmények nyelvvizsgára, versenyekre 40.

18. Tankönyvellátás szabályozása 41.

19. Az elektronikus napló (e-napló) kezelési rendje 41.

20.Ünnepélyek, megemlékezések rendje 43.

21. Integráció 45.

22. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 47.

23. A pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök, 47. felszerelések kölcsönzése 24. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek 48. 25. Az intézmény kinevezésének feltételei 48

Mellékletek 51.

Legitimációs záradék 74.

1. Bevezető rész - Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

• 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1992.évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) és annak módosításai
• 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
• 2012. évi I. törvény a nemdohányzók védelméről
• 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 390/2012. (XII.20.) Korm. rend. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
• 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről
• 16/2013.(II.28) EMMI rendelet
• 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
• 326/2013 (VIII.30) Kormány rendelete pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII .tv. Köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról és annak módosításai
• 22/2013.(VII.5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
• 17/2013. (III.1) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve
• 27/2017. (X.18.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények által szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról
• 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet, az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• 209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet, az oktatás ágazati irányításának módosításával kapcsolatban egyes kormányrendeletek módosításáról
• 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
• 2019. évi LXX. törvény a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről
• A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása,

megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1.3 Az intézmény neve, adatai

Az intézmény hivatalos neve: Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola

Idegen nyelvű neve: Școala Generală Bilingvă de Naţionalitate Română din Micherechi

Székhelye: 5726 Méhkerék Kossuth utca 82 .

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkor gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó székhelye: 5700 Gyula, Ady utca 19.

Típusa: általános iskola

Intézmény törzsszáma: 038006

Oktatási azonosítója: 028371

Működési területe: Méhkerék község közigazgatási területe

Alapító szerve: Méhkerék Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Alapítás dátuma: I-41/1990.Kt. határozat

1.4 Az intézmény vezetője

A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgató- helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

1.5 Az intézmény szervezeti felépítése, az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

1.5.1. Az intézmény vezetőségének tagjai:

• az igazgató,
• az igazgató- helyettes,
• munkaközösség vezető.

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével.

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

1.6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

• az alapító okirat
• a szervezeti és működési szabályzat
• a pedagógiai program
• a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

• a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
• egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

1.6.1. Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

1.6.2. Vezetői séma

Igazgató (magasabb vezető)

Iskolatitkár

Igazgató- helyettes

Alsós-munkaközösség vezető Felsős- munkaközösség vezető

Az igazgató feladatai

Feladat és felelősségi kör

A köznevelési intézmény vezetője az Nkt.-ban meghatározottakkal összhangban

- felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, önálló költségvetéssel nem

rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért,

a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való

kezeléséért,

- a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a Gyulai Tankerület

igazgatója irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a

köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért;

- dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával

kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami

az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik;

- a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az

intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben

hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban

meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja,

az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható;

- elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását;

- előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési

intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait;

- jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a

helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet;

- szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a

szakmai követelmények érvényesülését;

- kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges - az

intézkedési jogkörén kívül eső - intézkedések megtételét;

- gyakorolja az Gyulai Tankerületi Központ szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a Gyulai Tankerületi Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; - a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. - az igazgató munkaidejére alkalmazni kell a Nkt. 5. sz. mellékletében meghatározott óraszámokat. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja.

Az igazgatóhelyettes

Az igazgató munkáját egy igazgató helyettes segíti.

Az igazgató- helyettes felelős a vezetői megbízásában, az igazgató utasításaiban és az intézmény szabályzataiban meghatározott feladatok ellátásáért.

Az igazgató- helyettesek egymás közötti munkamegosztását az igazgató határozza meg azzal, hogy közülük egy személy az intézmény egészére kiterjedően és a székhely viszonylatában látja el feladatait (általános igazgató helyettes), míg a másik személy a telephelyen lévő iskolai egységre kiterjedően látja el feladatait.

A feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

Az igazgatóhelyettesnek leadott feladat- és hatáskörök:

a szabadság tervezése, kiadása,

• jutalom, fegyelmi eljárás kezdeményezése,

• a munkavégzés ellenőrzése,

• a pedagógusok teljesítményértékelésében az ellenőrző és értékelő tevékenység

lefolytatásában való aktív, értékelő részvétel

• a munkakörhöz kapcsolódó feladatok meghatározása, módosítása,

• vizsgák szervezése,

• a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,

• nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése,

• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése,

• az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés

• a tagintézmény-igazgató, igazgatóhelyettes(ek) illetve a gyermekvédelmi feladatokkal

megbízott pedagógus(ok) számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását, a

gyermekvédelmi jelzőrendszernek az intézményhez kapcsolódó feladatai

koordinálását;

2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok megtekintése

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

• alapító okirat,

• pedagógiai program,

• szervezeti és működési szabályzat,

• házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján.

A hatályos alapító okirat a honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgató- helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

· A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

• Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
• Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
• Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
• Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
• a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
• a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
• a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
• a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
• a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

2.2 Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

2.3. Házirend

A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a házirend tartalmazza. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos előírásokat.

3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
• a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
• az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgató- helyettes) férhetnek hozzá

4. Az intézmény működési rendje

4.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 16.00 óráig be kell fejezni.

A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató- helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

4.2. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

4.3. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, Románia nemzeti lobogóját, az Európai Unió zászlaját.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

• a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok

betartásáért,

• a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• az energiafelhasználással való takarékoskodásért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják.

A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktanterem, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgató- helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

4.4. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti terület- a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak.

Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (energia ital, alkohol, drog) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

5. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

5.1.A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni.

Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

• bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
• rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet.

Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján.

A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

5.2. A tanulói késések kezelési rendje

A napló (digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok) bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgató- helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

5.3. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

Tanköteles tanuló esetében:

• első igazolatlan óra után: a napló (a digitális napló) adatai révén a szülő értesítése
• ötödik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése

5.4. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

• A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
• A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
• A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
• A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
• A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
• A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
• A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
• A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de
• A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

5.5. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 58. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

• az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
• a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
• az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató kötelezettsége
• a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
• az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatóje tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
• az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
• az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
• a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
• az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
• ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
• az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
• az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
• az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
• az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
• a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

6. A vezetői munkarend

Az igazgató akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Távollétében az igazgató- helyettes. Az igazgató- helyettes hatásköre az igazgató helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgató- helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgató- helyettes felhatalmazását.

6.1. Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök

Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársa:

• az igazgató- helyettes

Az igazgató közvetlen munkatársa munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatónek tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgató- helyettes a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgató- helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól.

Az igazgató- helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

Nevelőtestület hatásköre

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.

6.2. A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata.

Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

• igazgató- helyettes,
• a munkaközösség-vezetők,
• az osztályfőnökök,
• a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni.

Az igazgató- helyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban.

Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integritás a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

• tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgató- helyettesek, munkaközösség-vezetők),
• tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,
• a (digitális) napló folyamatos ellenőrzése,
• az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
• az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
• a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

6.3. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak.

Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6.4.A kiadmányozás szabályai

A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza.

Az igazgató kiadmányozza:

• A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;
• Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;
• Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket;
• Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn.
• A közbenső intézkedéseket.
• A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
• Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult.
• Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.
• Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes I., illetve akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes II. és igazgatóhelyettes III.

6.5.A képviselet szabályai

Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak.

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki

• jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében,
• tanulói jogviszonnyal,
• az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,
• munkáltatói jogkörrel összefüggésben;
• az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben,
• települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,
• állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,
• az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt,
• intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során,
• nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal és az intézményi tanáccsal,
• más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel,
• az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,
• munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után).

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

Az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője.

Az igazgatót tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes I. helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes II. vagy igazgatóhelyettes III. az intézmény felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség-vezetők közül.

A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is.

6.6.Az igazgatótól leadott feladat- és hatáskörök

Az igazgató az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire:

• A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok.
• A munkavégzés ellenőrzése.
• Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése.
• A vizsgák szervezése.
• Az iskolai dokumentumok elkészítése.
• A statisztikák elkészítése.
• Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése.
• A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.
• A választható tantárgyak körének meghatározása.
• A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálásának előterjesztése.
• A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése.
• A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
• Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére.
• Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés.
• Személyi anyagok kezelése.

Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása, kitöltése

Az intézmény pedagógusai – a július hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja.

Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges.

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – az igazgató határozzák meg.

A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók

· A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

• a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
• a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

7.2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok

• a tanítási órák megtartása
• a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
• osztályfőnöki feladatok ellátása,
• iskolai sportköri foglalkozások,
• énekkar, szakkörök vezetése,
• differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
• magántanuló felkészítésének segítése.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.

Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza.

Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

7.3.A munkaidő többi részében ellátott feladatok

• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
• osztályozó vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása,
• dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
• részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

7.4.Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

• a 7.3. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
• a 7.3. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

• a 7.3. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62. § (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

7.5. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgató- helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében.

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen.

A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgató- helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.

A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. (Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, igazgatói döntésen alapul.)

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótől vagy az igazgató- helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató- helyettes engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgató- helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

Feltöltés alatt….

Sajnos a weboldal korlátozza a feltöltött adatmennyiséget!