Házirendünk

HÁZIREND

MÉHKERÉKI ROMÁN NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

2023.

• Az intézmény adatai 2
• A Házirend nyilvánossága 2

·A Házirend szabályozási köre 3

· A Házirend elfogadása, tartalma 3

• Jogok és kötelességek 4

·A tanulók jogai 4

·A tanulók kötelességei 5

· Egészségvédelem, baleset- megelőzési előírás 7

· Az intézmény működési rendje 9

·Az intézmény nyitvatartása 9

·A tanítási órák és a szünetek rendje 9

·A szülők tájékoztatása 9

• A fogadóórák 9
• Tantárgyválasztás 10
• Elektronikus napló 10
• Tanórán kívüli foglalkozások 10
• Napközis ellátás 10
• Az iskolai diákönkormányzat 11
• A hetesek feladata 12
• A tanulók távolmaradásának mulasztásának igazolására

vonatkozó rendelkezések 12

• A számonkérés 14
• A tanulók jutalmazása 14
• Fegyelmező intézkedések, felelősségre vonás 15
• Egyéb működési szabályok 16
• A tankönyvrendelés 21
• A tanulmányok alatti vizsgák 22
• Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi 32

· A Házirend nyilvánosságra hozatala 27

· A Házirend felülvizsgálti rendje 27

· A Házirend hatályba lépése 27

· Mellékletek

· Az intézmény adatai

Neve: Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola

Székhelye: 5726 Méhkerék, Kossuth. 82

Fenntartó: Gyulai Tankerületi Központ

Ezen házirend:

• a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
• a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
• a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,
• a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet,
• a 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról,
• 2017. évi XCV. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról
• a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
• 1265/2017. (V. 29.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátás 5-9. évfolyamokra történő együtemű kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosításáról
• 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet, az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
• 209/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet, az oktatás ágazati irányításának módosításával kapcsolatban egyes kormányrendeletek módosításáról
• 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
• 2019. évi LXX. törvény a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről
• 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet
• A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
• továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

1.1. A Házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskolai alkalmazottainak meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

• az iskola irattárában,
• a tanárikban,

A házirend egy példányát – a jogszabálynak megfelelően – iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek részére hozzáférhetővé kell tenni (honlap, faliújság).

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek, tájékoztatnia kell:

• a tanulókat osztályfőnöki órán;
• a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük az érintett tanulókkal osztályfőnöki órán és szülőkkel az első szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

1.2. A Házirend szabályozási köre

A Házirend a Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola működésének általános rendjét, valamint az intézmény tagjainak jogszabályokra és hagyományokra épülő kapcsolatát, jogait és kötelességeit tartalmazza. A Házirendben foglaltak személyi hatálya az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekekre, tanulókra, szüleikre (törvényes képviselőikre), a pedagógusokra és a nem pedagógus közalkalmazottakra, valamint az intézményben ideiglenesen alkalmazott közfoglalkoztatottakra is vonatkozik. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, valamint az iskolában szervezett nem iskolai foglalkozásokra, tanítási időben, illetve tanítási időn, nevelési időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét.

A tanulók az intézmény által szervezett intézményen kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. Házirend területi hatálya az intézmény épületeinek egészére, valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki. Időbeni hatálya az intézménybe érkezéstől a tanórai és egyéb foglalkozások befejezéséig, illetve az iskola, az osztály által szervezett program időtartama alatt érvényesül.

1.3.A házirend elfogadása és tartalma

Ezt a szabályzatot az iskola igazgató előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat és a szülői közösség véleményezési jogot gyakorol. A házirend azon rendelkezésének érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

A házirend nem ismétli meg a törvényben és egyéb jogi szabályzókban foglaltakat.

A házirend szabályozásának célja hogy:

• meghatározza a jogok és kötelességek gyakorlásának, érvényesítésének

módozatait,

• ezek végrehajtásának sajátos rendjét,
• szabályozzon olyan kérdésköröket, amelyet a Nkt. 25.§ 2.3. bekezdése a házirend

szabályozási körébe utal,

• olyan problémák megoldásánál, amelyről sem jogszabály, sem az intézményi

SZMSZ, sem a házirend nem rendelkezik, minden esetben a tanuló hosszú távú

érdekét legjobban képviselő döntést kell hozni,

• kivéve, ha ez károsítaná a tanulók többségének érdekeit.

· Jogok és kötelességek

2.1. A tanuló jogai

• Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
• Megtartsa a házirendben és az SZMSZ-ben foglaltakat.
• Részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon.
• Eleget tegyen - rendszeres munkával, tanulással és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének.
• Rendszeresen tanuljon, a tanítási órákon fegyelmezetten dolgozzon, igyekezzen minél jobb tanulmányi eredményt elérni.
• Tanulmányi versenyeken, rendezvényeken képviselje intézményünket.
• Óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más, iskolai alkalmazottnak, ha saját magát, társait valami, vagy valaki veszélyezteti.
• Megóvja és megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A rábízott vagyontárgyakért (felszerelés, berendezés, műszer, eszköz stb.) anyagilag és erkölcsileg is felelős.
• Az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
• A tanulónak kötelessége úgy viselkedni a tanórákon, és az egyéb foglalkozásokon, hogy viselkedésével sem társait, sem a tanár munkáját ne zavarja.
• A gyermekek, tanulók jogaiknak gyakorlása közben nem akadályozhatják viselkedésükkel a többieket jogaiknak érvényesítésében.

2.2. A tanuló kötelességei

• Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
• Igénybe vegye az általános iskolásoknak járó szociális, kulturális és sportszolgáltatásokat, látogathatja az intézmény létesítményeit, programok keretében térítés nélkül használja az eszközöket, sportszereket.
• Biztosítsanak számukra életkoruknak megfelelő szabad játékidőt, pihenőidőt.
• Biztonságban és vkörnyezetben neveljék, oktassák.
• Javaslatot tegyen diák-önkormányzati tisztségviselők személyére.
• Diákönkormányzati tisztséget viselhet, ha erre társai megválasztják, és a nevelő testület támogatását élvezi.
• Részt vehet a diákoknak szóló iskolai és más szabadidős foglalkozás, esemény tervezésében, szervezésében.
• Problémáival, javaslatival fordulhat az osztályfőnökökhöz, a diákönkormányzathoz, kérheti az igazgató segítségét. Legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon.
• Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai azonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy más, vagy mások jogait nem sérti.
• Anyagi helyzetéttől függően, más jogszabály alapján ingyenes, vagy kedvezményes ékezésben, tanszerellátásban (tankönyvkölcsönzésben) részesüljön.
• Átvételét kérje másik oktatási intézménybe. Kérelmét írásban kell az igazgatónak benyújtania.
• Nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön
• Részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
• Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
• Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
• Az oktatási jogok biztosához forduljon.
• Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre
• válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,
• Igénybe vegye az iskolában trendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a köznevelési intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
• Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
• Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
• Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
• Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
• Kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
• Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
• Kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

· Az egészségvédelem, baleset - megelőzés előírásai

• Minden tanuló köteles óvni saját és társai épségét, egészségét, továbbá köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket.
• Ha valaki saját magán vagy iskolatársán betegség tüneteit észleli, jelentenie kell azt osztályfőnökének/szaktanárának, akik a lehető legrövidebb időn belül értesítik a szülőt, szükség esetén gondoskodnak a társaktól való elkülönítésről is .
• Minden tanuló köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak saját magát vagy társait, az iskola alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetőleg, ha balesetet, sérülést szenved vagy észlel. A sérült ellátásával kapcsolatos intézkedések megtétele annak a pedagógusnak/ alkalmazottnak a kötelessége, aki először tudomást szerez róla.
• Az osztályfőnök/a felügyeletet ellátó nevelő a lehető legrövidebb időn belül értesíti az iskolavezetést, illetve szükség esetén a sérült hozzátartozóit. A balesetről az érintettek még azon a napon jegyzőkönyvet készítenek.
• Kapcsolók, konnektorok meghibásodását, az észlelést követően azonnal jelenteni kell az iskola valamelyik tanárának vagy technikai dolgozójának.
• Repedt, betört ablak esetén az osztályfőnöknek- szaktanárnak kell szólni.
• Lépcsőre, folyosóra került elcsúszás veszélyét jelentő anyagot fel kell takarítani, vagy az ügyeletes tanárnak jelentve a takarítók segítségét kell kérni.
• Az iskolában és iskolai rendezvényeken szigorúan tilos kábító hatású szert terjeszteni és fogyasztani, szeszes italt fogyasztani, dohányozni!
• Az iskolai tűz- és bombariadót a csengő megszólalása vagy a hangosbemondó jelzi. Riadó esetén a diákok fegyelmezetten hagyják el az épületet az osztálytermekben kifüggesztett vonulási terv szerint. A bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell, az iskolavezetés döntése szerint, meghosszabbított tanítási nappal vagy munkaszüneti napon tartott pótló órákkal.

• Balesetveszély miatt tilos:

  • Az iskola ablakaiba állni, kihajolni, onnan tárgyakat kidobálni.
  • Az emeleti korlátoknak támaszkodni, a folyosón, lépcsőn rohanni, verekedni, lökdösődni.
  • Az iskolába, iskolai rendezvényekre tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, valamint szúró ütő- vágóeszközt, fegyvernek látszó tárgyat, lőfegyvert behozni.
  • Felügyelet nélkül a tantermekben tartózkodni, használni a számítógépeket, a tornaterem eszközeit, az elektromos berendezéseket.

  · Az intézmény működési rendje

  4.1. Az intézmény nyitva tartása

  Az iskola épülete tanítási időben a 7.00-18.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Tanítási szünetek idején az iskola nyitva tartását igény szerint az iskolavezetés határozza meg.

  4.2. A tanítási órák és a szünetek rendje a következő

  Az órák 45 percesek, első tanítási óra nyolc órakor kezdődik. A tanulók reggeli érkezéskor a folyosón, ill. a tanteremben , az óraközi szünetekben, jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén, a folyosón tartózkodhatnak. Kivételt képez a tízórai szünet, amikor tanári felügyelettel az osztályteremben fogyaszthatják el ennivalójukat. Szünetekben a felügyeletet ügyeletes nevelők biztosítják.

  CSENGETÉSI REND

  SZÜNET

  1.

  8:00- 8:45

  15p

  2.

  9:00- 9:45

  15p

  3.

  10:00- 10:45

  15p

  4.

  11:00- 11:45

  15p

  5.

  12:00- 12:45

  15p

  6.

  13:00- 13:45

  15p

  7.

  14:00- 14:45

  15p

  8.

  15:00- 15:45

  15p

  4.3.A szülők tájékoztatása

  ·1.Fogadóórák

  A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, sürgős esetben pedig időpont-egyeztetés után kereshetik fel az iskola tanárait. A fogadóórák rendjét az elektronikus naplóban rögzíteni kell, illetve minden intézmény bejárati faliújságján elhelyezésre kerül. Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában történik 8 óra és 16 óra között.

  4.3.2. Elektronikus napló

  Intézményünk elektronikus naplót használ 2018. szeptember 1-jétől. Az információs rendszerbe történő belépésre az intézmény állományába tartozó tanárok, diákok, valamint a diákok gondviselői, mint felhasználók jogosultak, kizárólag az őket érintő adatok megismerhetősége érdekében. A felhasználók különböző jogosultsági szinten férhetnek hozzá az információkhoz.

  A szülők gyermekük első tanévkezdésének szeptemberében belépési jelszót kapnak az elektronikus naplóhoz. E jelszó segítségével tájékozódhatnak a gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolában folytatott tevékenységéről.

  A szülőket az iskola az elektronikus naplón keresztül értesíti minden fontosabb eseményről, a tanulók előmenetelével kapcsolatos igazgatói és nevelőtestületi határozatokról, osztályozó és javítóvizsgák időpontjáról, szülői értekezletekről és az intézménnyel kapcsolatos fontos tudnivalókról.

  4.3.2. Tantárgyválasztás

  Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító oktatókról.

·A tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozások külön órarend szerint kerülnek megszervezésre. A foglalkozásokra (szakkör, sportkör stb.) a diákok írásban, a szülő aláírásával jelentkezhetnek. A felvett tanulóknak a foglalkozáson való részvételét a foglakozást vezető tanárok naplóban rögzítik.

4.5.A napközis ellátás

A tanuló napközis felvételével kapcsolatos kérelmét a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezéssel egy időben és módon nyújthatja be. Év közben írásban benyújtott kérelem alapján lehet a napközis ellátást igényelni. A felvételről az iskola igazgatóje dönt. A napközis foglalkozásról csak rendkívüli és indokolt esetben lehet távol maradni. A távolmaradást igazolni kell. A napközis felvétel elutasítható, ha a tanuló a többi tanuló tanulmányi munkáját akadályozza.

A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgató helyettes adhat engedélyt. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

4.6.Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában –saját szabályzata alapján diákönkormányzat működik. Tevékenységét az osztályokban megválasztott képviselőkből (osztályonként 1 fő) álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által felkért, és az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az igazgató tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

A diákönkormányzat félévente két alkalommal készít minősítést az iskolai étkeztetést keretében biztosított ételek minőségéről az általa meghatározott módon. A diákönkormányzat vezetője az így elkészült értékelést átadja az igazgatónek, aki azt eljuttatja az étkezést biztosító szolgáltatónak.

4.7.A hetesek feladatai

Jelentik a tanárnak a hiányzó tanulókat, a tanítási óra végén gondoskodnak a tanterem tisztán történő átadásáról.

4.8. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

Ha a tanuló az iskolai foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha

- a tanuló előzetes engedélyt kapott távolmaradásra

- 1-1 tanítási óráról, elengedi az osztálytanító, szaktanár

- 1-3 tanítási napról az osztályfőnök engedélyével volt távol

- ennél több napról / pl. üdülés esetén /, az igazgató adhat engedélyt.

A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai

foglalkozásokról. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének, lehetőleg még a hiányzás első napján. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal, igazolással kell igazolnia mulasztását. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását, illetve kötelezettségének az osztályfőnök felszólítására sem tesz eleget.

Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén

A későn érkező tanulók szüleit az osztályfőnök a harmadik késést követően ellenőrző könyvi bejegyzéssel értesíti. A tanítási órákról való késések összeadódnak, melyek után a tanuló igazolatlan órát kap.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, vagy a tantárgy éves óraszámának 30 %-át meghaladja a tanuló év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület az osztályozó vizsgát engedélyezi.

A tanítási napon a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett foglalkozásról engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben rendőri intézkedés foganatosítható (lsd. a Rendőrségről szóló 2012. évi CXX. tv.).

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

Tanköteles tanuló esetében:

• első igazolatlan óra után: a szülő értesítése
• tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése
• a tizedik igazolatlan óra után: gyermek tartózkodási helye szerinti illetékességű járási gyámhivatal,

mint gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat értesítése,

• a harmincadik igazolatlan óra után: járási hivatal, mint általános szabálysértési hatóság értesítése,

továbbá ismételten tájékoztatja az iskola a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.

• az ötvenedik igazolatlan óra után: az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes járási gyámhivatalt, mint gyámhatóságot.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

1) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

2) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

3) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

• bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
• rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást 3 nap terjedelemben szülői igazolással igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

4.9.Számonkérés

A tanulók jogosultak szeptember folyamán megtudni a tantárgyi minimumkövetelményeket; javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra, s azt az osztályfőnök képviseli az osztályozó értekezleten.

• A dolgozatírás szabályai
• Egy tanítási napon kettőnél több dolgozat nem íratható. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely körülbelül három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.
• A pedagógus dolgozatírási szándékát előző órán jelzi.
• A témazáró (felmérő) dolgozatok megírását egy héttel korábban bejelenti a nevelő.
• A megírástól és beszedéstől számított két héten belül kijavítva és értékelve megtekinthető és a témazáró (felmérő) dolgozatok kivételével hazavihető.
• A szülő a témazáró (felmérő) dolgozatot fogadóórán tekintheti meg

4.10.A tanulók jutalmazása

Jutalmazás elvei: kiemelkedő tanulmányi munka, példamutató magatartás, közösségi tevékenység, társadalmi és közhasznú munka, versenyen elért eredmény, egymás segítése.

Jutalmazás formái: - erkölcsi: dicséret /osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi/ - anyagi: oklevél, jutalomtárgy, jutalomkönyv. Kitűnő tanulók is kaphatnak szaktárgyi dicséretet a félévi és év végi értékelésükkor, mely a bizonyítványban is szerepel.

A jutalmazást javasolhatják: - osztályfőnökök - szaktanárok – csoportvezetők

A jutalom átadásának helye, időpontja: - tanítási órák - osztályfőnöki órák - iskolai ünnepek - iskolagyűlések.

4.11.Fegyelmező intézkedések felelősségre vonás

Elmarasztalás jár az alábbiakért:

- házirend megszegése

- tanórai, szüneti fegyelemsértés

- társadalmi tulajdon elleni vétség

- vállalt feladatok hanyag végzése

- igazolatlan mulasztás

- közösséget, tanulótársakat sértő magatartás

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: - fegyelmező intézkedésben. - fegyelmi büntetésben részesül

Fegyelmező intézkedések

• Az ellenőrző rendszeres (5) hiányát valamint a tanuló háromszori késését az osztályfőnök írásban jelzi a szülőnek.
• Osztályfőnöki figyelmeztetésben a házirend előírásait megszegő tanuló részesül.(Kétszer adható/szóbeli és írásbeli/, a tanuló magatartása az adott félévben nem lehet példás!). Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés automatikusan jár, legalább két szaktanár által beírt 3 szaktanári figyelmeztetés után.
• Osztályfőnöki intő a házirend szabályait súlyosan vagy sorozatosan megszegő tanuló büntetése.
• Igazgatói figyelmeztető a többszörös vétséget elkövető tanulónak jár (a tanuló magatartása rossz). Automatikusan jár az osztályfőnöki intőt követő, ismétlődő vétség után!
• Igazgatói intő a súlyos vétséget elkövető tanulónak jár.
• Kiemelkedően súlyos valamint a kötelességek rendszeres és tudatos megszegése esetén, a Knt.-ben előírtaknak megfelelően a fegyelmi tárgyalás lefolytatását követően tantestületi döntéssel más iskolába áthelyezhető. A fegyelmi eljárás során 2011. évi CXC. törvény 58 § és 59 § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §szerint kell eljárni.

4.12 . Egyéb működési szabályok

A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat,

rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon.

A foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatos követelmények:

- A helyhez és alkalomhoz illő ruházat.

- A tanuló viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanítóinak, tanárainak és társainak.

- Az ékszer viselése a jó ízlés határain belül a tanuló magánügye, de azt testnevelés és technika órán köteles levenni. Az iskola az elveszett ékszerekért, valamint az oktató-nevelő munkához nem szükséges eszközökért felelősséget nem vállal.

- A kötelező és választható foglalkozások ideje alatt a tanuló csak tanári engedéllyel hagyhatja el az iskolát.

Iskolánk minden tanulójának elsőrendű kötelessége az iskolai munkában legjobb tudását nyújtani, minden foglakozásra magával hozni a szükséges felszerelést, valamint ellenőrző könyvét, s abba érdemjegyeit beírni, majd tanáraival aláíratni.

245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet

a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Tiltott tárgyak köre

1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézménybe a tanuló által nem vihető be

a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,

b) azon tárgy, amelynek birtoklása

ba) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben

foglaltak szerint büntetendő, vagy

c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

2. Használatában korlátozott tárgyak köre

2. § Használatában korlátozott tárgynak minősül

a) a tanítási nap folyamán

aa) az általános iskola 1–8. évfolyamán,

ab) a gimnázium 5–12. évfolyamán,

ac) a szakgimnázium 9–13. évfolyamán,

b) a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban,

c) a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán vagy

d) a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a szakiskola minden évfolyamán

a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

Feltöltés alatt….

Sajnos a weboldal korlátozza a feltöltött adatmennyiséget!